Utas és holdvilág

Mikor ?döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mell?l, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek id?gépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthet?-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéb?l vagy hazugnak gondolt „feln?ttsége" bilincseit?l? Az Utas és holdvilág a magát keres? ember önelemz? regénye. Mihály, a regény h?se hiába akar el?bb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez el?l az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, el?ször 1937-ben megjelent regény, amely els? megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.