Árvácska

Móricz 1936 ?szén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot el?bb a Csibe-novellákhoz, kés?bb, 1940-ben az Árvácska cím? regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- „ a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életb?l szállott fel”. A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesz? dokumentumregény helyett lírai pátoszú m?vet alkotott, amelyet „csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének b?nbánó zsoltárait”.